Új Atlantisz-jelölt
A Gibraltár közeli tengerszint-emelkedés vizsgálata alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy Atlantisz valóban létezett, és ténylegesen is ott, ahol Platón gondolta.
|
|
|
Úgy tűnik, igaz lehet a
legenda Atlantiszról. A Platón műveiben emlegetett, Herkules
oszlopain, vagyis a Gibraltári-szoroson túl létezett sziget
létezésére talált bizonyítékokat egy francia tudós.
Az Aix
en Provence Egyetemén dolgozó Jacques Collina-Girard
kutatásaihoz a tengerszint változásainak adatait használta
fel, amelyek arról győzték meg, hogy valóban, Gibraltártól
nyugatra egykor egy tekintélyes méretű sziget volt található.
Eredetileg a francia tudós az emberek Európából
Észak-Afrikába vándorlását vizsgálta, elsősorban azt
vizsgálva, hogy a kőkorszaki emberek képesek voltak-e átkelni
a Gibraltári szoroson. Ezért feltérképezte az egykori
tengerszintváltozásokat. Az adatok alapján elkészítette az
akkori európai tengerpartok térképét. Akkoriban a tengerszint
kb. 130 méterrel alacsonyabb volt, mint ma. A térképen pedig
megtalálható egy ősi szigetvilág, egy nagyobb szigettel,
nagyjából ott, ahol Platón szerint Atlantisz létezett.
Kb.
11000 évvel ezelőtt a jégkorszak végével a felolvadó
gleccserek miatt a tengerszint gyorsan emelkedni kezdett. A
vízszint egy évszázad alatt 2 méterrel emelkedett, ami azt
eredményezte, hogy a szigetvilág elmocsarasodott, majd 9000
évvel Platón előtt az Atlantiszt is magukba foglaló szigeteket
elnyelte az óceán.
Persze, Platón ismertetője Atlantiszról nem
fedi teljesen a valóságot. Collina-Grirard a megtalált sziget
méreteit 14 km hosszúnak, és 5 km szélesnek becsli, míg Platón
szerint Atlantisz nagyobb, mint Líbia és Ázsia együttvéve. A
francia kutató szerint az ellentmondást az okozhatta, hogy a
történet továbbterjedésekor az egyiptomi, és a görög mértékegységek
gyakran keveredtek, így az átváltások miatt Atlantisz lassan
irracionális méretűre „nőtt”. A másik érdekesség, hogy Platón
szerint a szigetet vulkánkitörés süllyesztette el, Collina-Girard
szerint erre az a magyarázat, hogy a görögök jól ismerték a vulkáni
tevékenységek pusztító erejét, így a sziget pusztulásának hihetőbb
változata lehetett a korabeli közönség szemében a vulkánkitörés.
(NewScientist)